2. Kritika: A burok - Könyv és film kritika, illetve ajánló

Sziasztok!

Ismét jelentkezek egy újabb kritikával, ami nem másról szól most, mint A burok-ról. Az írásomban érinteni fogom a filmet és könyvet is, így kicsit mindkettőt igyekszem bemutatni nektek, esetleg kedvet adni hozzá, illetve elmondani róla a személyes véleményem és tapasztalatom. Az írásom rengeteg spoilert tartalmaz, a könyvre és a filmre nézve is, ezt kérlek vegyétek figyelembe.

Remélem, hogy sikerül páratoknak kedvet csinálnom a könyvhöz és elolvassátok majd, illetve a filmre is mindenképp érdemes időt szánni. Hangsúlyozom, ez az én személyes véleményem. Hogy miért ez? Sokféle kritika kering a neten, az én véleményem pedig az, hogy nem kell mindenkinek tetszenie az említett műnek. Én közéjük tartozom. Remélem lentebbi írásommal sikerült kifejtenem majd a miértre a választ.:)

További jó olvasást! :)

Morwen

 *****************************************

Kezdem először is ott, hogy miért ezt a regényt választottam most. Az igazság az, hogy már évek óta ott hever a polcomon a könyv, de csak most olvastam el, közvetlenül azután, hogy megnéztem a filmet. A sors fintora, hogy 5 évvel ezelőtt, pontosan ugyanígy indult az én történetem Stephenie Meyer Alkonyatjával is. A film engem borzasztóan megfogott, majd azon kaptam magam, hogy végigmentem a négy köteten, és beleszerettem a történetbe. Nem titok, hogy Stephenie írása, stílusa és a bemutatott mély érzelmek, amiket eddig még sosem tapasztaltam egy írónál sem, végül annyira hatottak rám, hogy 3 évvel később én is tollat ragadtam. De ne kanyarodjunk ennyire el, térjünk most vissza a jelenlegi könyvre, A burokra. Először is, igyekszem röviden, de érthetően felvázolni, hogy miről is szól a történet. Aki eddig figyelmen kívül hagyta volna, annak ismét jelzem, hogy spoiler következik. 

Szóval főhősünk, vagyis főhőseink nem mások, mint Vándor és Melanie Stryder. A sors furcsa játékot űz velük és elválaszthatatlanul összeköti őket. Ugyanis Vándor nem más, mint annak az idegen fajnak az egyik nagyon régóta élő tagja, akik megszállták a Földet, jobban mondva a rajta élő embereket, és a testüket gazdatestként használják, hogy élhessenek. Ők a Lelkek, akik évezredek óta újabb és újabb bolygókat hódítanak meg maguknak, de sosem bántják a rajta élőket. Szimbiózisban élnek a gazdatestnek használt, viszonylag intelligens fajokkal. Vándor is közéjük tartozik. A 12 meghódított bolygó közül ez a kilencedik, amin jár és eddig egy bolygón sem született újjá kétszer, mert eddig sehol sem érezte magát otthon. Most, ahova akaratán kívül került, az a Föld és itt Melanie testét kapja új gazdatestének. Most ő az új test, amivel szimbiózisban kell élnie. Ő maga sem tudja, hogy mennyire a szó szoros értelmében kell ezt most tennie. Olyat tapasztal, amit eddig még soha. A gazdatest lelke nem tűnik el, és nem csak az emlékeit láthatja, hanem beszél vele a lány, sőt mi több, Melanie igyekszik megkeseríteni az életét.

Picit kitérek most Melanie-ra, és ennek mentén folytatom a történetet. Már évek óta bujkált az öccsével a világban, hogy a Hajtók ne gyűjtsék be őket is, és ne váljanak gazdatesté. Jamie, Mel öccse volt az, akiért a lány bármire képes volt. Egy ételbeszerző körúton találkozott Jareddel, akibe nagyon hamar beleszeretett és a duó, immár trióként bujkált tovább. Egészen addig, míg Melanie egyedül útra nem kelt Chicago-ba, hogy egy még embernek vélt rokonát megtalálja. De minden balul sült el és a Hajtók tőrbe csalták. Melanie nem akart gazdatest lenni és félt attól, hogy az emlékei révén veszélybe sodorhatja azt a két embert, akit mindennél jobban szeret. Ám a liftaknában nem lelte halálát, ahova levetette magát. Túlélte, meggyógyították és ő is gazdatest lett. De nem adta fel, nem könnyítette meg Vándor dolgát, akinek feladata volt kideríteni a Hajtójának, hogy hol bujkál a többi lázadó. Vándor viszont lassan azon kapta magát, hogy a Hajtó iránt érzett ellenszenvük összekovácsolta őket. A történet pedig itt indul el igazán. Vándor megszökik és a sivatagba elindul, remélve, hogy megtalálja az őrült és összeesküvés-elméletektől egész életében tartó Jeb bácsit és a rejtekhelyét. A hőség majdnem megöli a két lányt a sivatagban, de végül Jeb megtalálja őket és immár fogolyként élik életüket a sivatag mélyén, egy hatalmas vulkanikus barlangrendszerben, ahol több mint 30 lázadó élt az őrült nagybácsival.

Hogy mi várt itt rájuk? Hetekig tartó fogság, megaláztatás, pofonok és lelki terror. Mind Vándor, mind Melanie számára. Senki sem gondolta a lázadók közül, hogy Melanie lelke életben lehet, ők csak a parazitát látták a lány szemeiben. Egyedül Jeb volt az, aki megvédte Vándort, többször is, és a kíváncsisága erősebb volt a lehetséges veszélynél, amit mások szerint az immár Vandának keresztelt Lélek jelenthetett. Jamie is félve, de ugyanakkor nyitottan fogadta az elveszett nővérét, és neki nyílt meg először Vanda és vallotta be, hogy Melanie még mindig vele van. Jared gyűlölte Vandát, de közben képtelen volt megölni régi szerelmének a testét és sokáig nem hitte el, hogy Melanie él. Amikor a lányt páran meg akarták ölni, ő végül megvédte, de nem volt képes dönteni a haláláról. Megvetette, és gyűlölte Vandát és azt, amit tett a hőn szeretett lánnyal. A lázadók nem bántak Vandával emberként. Csak Jeb és Jamie volt, aki nyitott volt felé. Jeb szép lassan bevezette Vandát a kis társadalmuk életébe és egyre több szabadságot adott a lánynak. Nem azért tartotta eleinte rövid pórázon, mert a szökésétől tartott volna bármikor is, hanem mert a többieknek le kellett csillapodniuk, hogy ne öljék meg bármikor a lányt. A könyvben Meyer nagyon szépen leírja, hogy miként illeszkedett be a két lány a társadalomba, miként végeztek ők is hasznos munkát és látták el a többieket.

Eközben egyre többen kezdtek bízni benne. Ian, aki az első napon még majdnem megölte Vandát, szép lassan beleszeret a lányba. Nem Melanie-ba és nem is a testébe. Hanem a Lélekbe, Vandába. Mindig mellette van, egyre harciasabban védi a lányt, de a kapcsolatuk szinte lehetetlen, hogy kialakuljon, mert Melanie mindig jelen van, és ő Jared-et szereti. Ezáltal pedig Vanda is szerelmes Jared-be, mert ahogy Melanie mondta, a testtel együtt járnak csomagban az érzések is. Ezért szereti annyira Vanda Jamie-t és Jared-et. De érzi, hogy Ian is fontos neki. A fiú pontosan tudja, hogy milyen nehéz ez Vandának, és nem adja fel, nem képes nem kiállni a lányért és megóvni, amikor ő magát nem kímélve, bárkiért bármit megtenne. A Lelkek lényüktől fogva jók, a Hajtók kivételével képtelenek hazudni. Vanda sem képes rá, azonnal észreveszik mindig, ha füllenteni próbál. Kivéve a Lelkek, mert ők mindenkiről csak jót feltételeznek, kérdés nélkül segítenek egymásnak és tele vannak szeretettel egymás felé. Vanda viszont két tűz közé kerül. A Lelkek a családja, most viszont olyan mélyen megszerette ezeket az embereket, hogy végre otthonra lelt. És bármit megtenne értük. Egyiküket sem képes bántani. Amikor Ian testvére, Kyle, a parancsok ellenére is megpróbálja megölni őt, a lány nem tanúskodik ellene. Sőt, Kyle támadása során majdnem önmagát ölte meg a férfi, de Vanda megmentette őt is. Amikor pedig az egyik legjobb barátja haldoklik és képzelgéseiben Vandát a halott feleségének hiszi, Vanda az utolsó pillanatig, napokig a halálos ágyánál van, és mindent megtesz, hogy segítsen Walter-nek. Amikor a férfitől elbúcsúznak, úgy érzi megszakad a szíve. Ilyen érzésekben, amiket ezen a világon megtapasztalt, még sosem volt része. Túlságosan magukkal ragadják és elveszik az irányítást a kezéből. Amikor érzelmileg túlcsordult, akkor képes Melanie is átvenni az irányítást a testük felett.

Az idő múlásával Jared is kezdi nem gyűlölni a lányt, de nem bízik még benne. Amíg ő Kyle-lal és még pár emberrel beszerzőkörúton volt, akkor volt lehetősége Vandának beilleszkedni a társadalomba és szerzett magának pár új barátot. Jared visszatérésével újra kezdhette elölről az egészet Vanda, ami nem volt egyszerű feladat. A férfi nem hitte, hogy Melanie még mindig élne, de amikor végül megcsókolja Vandát és a lány, jobban mondva Mel annyira dühbe gurul, hogy a Vanda irányította testéhez ér, megüti a férfit. Innentől kezdett csak nyitottabb lenni Jared a lány felé. De közel sem annyira, mint Ian, aki mindentől óvni próbálta volna Vandát, ha hagyta volna a lány. Ő átérezte, hogy milyen kínt él át a Lélek Vanda: habár Vanda úgy érezte szerelmes Jaredbe, a kettősség, amit a férfi feléjük mutatott, kikészítette a lányt. Tudta, hogy őt gyűlöli Jared és bármikor megölné, mert neki csak Melanie számít. Amikor viszont Jared egyre nyitottabb lett felé, és megkérte Vandát, hogy az ő és Jamie szobájában aludjon, a féltékenység is megjelent a két férfi között. Viszont azt meg kell említenem, hogy Meyer ezt sosem vitte túlzásba és igyekezett a két férfi egészséges féltő szeretetét bemutatni, ami ugyanazon test felé, de két másik lélek felé irányultak.

 

A probléma akkor kezdődik, amikor az egyik beszerző körúton Jamie megsérül és a sebe kezd elfertőződni. Antibiotikumok már nem voltak a Földön, a Lelkek megszabadultak mindentől, mert az ő gyógyszereik bármit képesek voltak másodpercek alatt meggyógyítani. Többé nem volt szükség emberi gyógyszerekre. Jamie sorsa megpecsételődni látszott, ezért Vanda kétségbeesetten megkéri Jaredet, hogy segítsen neki, hogy szerezhessen a saját fajtája gyógyszereiből a fiúnak. Jared vonakodva, de megteszi ezt. Vállalja a kockázatokat: Vanda bármikor elárulhatja, vagy lebukhatnak és elkaphatják őket, éd akkor az emlékeik elvezethetik a testüket bitorló Lelkeket a többiekhez. Ezért egy ciánkapszula mindig a portyázók zsebében lapul, hogy szükség esetén, inkább meghaljanak. Ebből Vanda is kap és készséggel őrzi magánál, hogy ha kell, ő is bevegye. Végül Vanda és Jared sikerrel járnak, Jamie meggyógyul és már Kyle is kezd nyitottabb és kedvesebb lennie Vandával. Ezután nem volt kérdés, hogy Vanda is rendszeresen eljár majd velük beszerzőkörútra, mert Lélek lévén olyan dolgokat is megszerezhetett és olyan mennyiségben, amit a többiek nem.

De akármennyire is kellemes mederben teltek a hétköznapok, ennek egyszer véget kellett érnie Vanda számára is. A Hajtó nem adta fel és rájuk talált, de túlerő lévén elkapták őt a lázadók. Vanda nem akarta, hogy még egy Lélek meghaljon, és nem akarta, hogy Doki erőszakkal megpróbálja a Hajtót kivenni a testből, megölve ezzel a Lelket és a gazdatestet is. Így döntésre jut, és úgy határoz, hogy amit eddig titokban tartott, mégis megosztja Dokival. Alkut köt vele. Átadja neki a tudást, hogy miként távolítsa el sértetlenül az emberekből a Lelkeket, cserébe viszont meg kell ígérnie, hogy egyiküknek sem lesz baja és biztonságban másik bolygóra küldik őket. Doki ebbe beleegyezik, de van még egy kérése Vandának: Melanie-nak visszaadja a testét, de ő nem akar továbbmenni másik bolygóra. Dokinak hagynia kell őt meghalni. A barátainak már unokái is halottak lennének, mire ő elérné az új bolygót, ahova küldenék őt. De ő nem akar tovább menni, neki ennyi élet elég volt és más ember testét sem lenne hajlandó elvenni. Doki nagynehezen beleegyezik ebbe, a többiek pedig csak annyit tudnak, hogy Vanda is elhagyja majd a Földet. Még Ian sem jön rá arra, hogy Vanda meg akar halni. Jeb, Jared, Ian és Doki próbálják maradásra bírni őt és szavazni akarnak, hogy mit tegyenek végül. Ki a fontosabb? Vanda vagy Melanie? Vandáé maradjon a test, vagy visszakapja azt Melanie? A szavazást elnapolják, pont úgy, ahogy Vanda ezt tervezte, így van lehetősége éjjel Dokit a szaván fogni. Utoljára még összefut Jareddel, aki úgy engedi útjára a lányt, hogy kicsit belé is beleszeret. De ő sem tudja, hogy meg akar halni Vanda. Végül Doki egyedül megteszi amit a Lélek kér, de természetesen nem hajlandó senki sem hagyni, hogy Vanda meghaljon, és időben közbeavatkoznak. Végül találnak egy olyan gazdatestet, akiből az emberi lélek már eltűnt, hiába távolították el belől a Lelket. Vanda új testet kap, és a Földön marad Ian-nel.

Most pedig egy kicsit a filmről beszélnék. Összességében véve azt mondom, hogy jó volt és többségében hű maradt a könyvhöz, amennyire az kell. Melanie-t is és a szavait is jól visszaadták, pont amennyire kell. Nem volt annyira harcias a filmbéli Mel, mint a könyvben szereplő, de ez nem volt zavaró. Amit kicsit hiányoltam, az az, hogy Ian törődését, szeretetét, megbecsülését és szerelmét Vanda iránt, nem mutatta be olyan jól és mélyen a film, mint ahogy a könyvben az olvasható volt. Itt hozzátenném, hogy sose lett csöpögős sehol sem Meyer írása, mindig megtalálta a megfelelő arányokat, és amikor magából kikelve zokog Ian, hogy elveszíti Vandát, annak a résznek is tökéletesen helye volt a könyvben és nem volt sok sehol sem Ian szerelme. Ezt azért akartam kihangsúlyozni, mert sokan vélik úgy, hogy Meyer a Twlight-ban néha túlzásba esett Edward és Bella kapcsán. Itt nem volt ilyen. Szépen fokozatosan építette fel Stephenie Ian szerelmének a kibontakozását és csak a könyv végén sikerült megbizonyosodnia Vandának és az olvasóknak is arról, hogy a lány is valóban beleszeretett Ian-be, és ez a szerelem más, mint amit Melanie miatt Jared iránt érzett. Sokkal mélyebbről jövő, tiszta és csakis az övé. Ezzel a tudattal indult el Vanda Dokihoz és vett búcsút az új világától, amit már az otthonának tartott. Szóval ezt a vonulatot szerintem jobban bele kellett volna építeni a filmbe, bár lehet, hogy az meg már sok lett volna. Ki tudja? Mel és Jared szerelme magától értetődő és biztos pont volt az egész történetben, így a filmben is. Azt próbálta a rendező is érzékeltetni, hogy ez a szerelem örök és senki sem állhat az útjába, még a parazita Vándor sem. 

Amit még hiányoltam a filmből, az a Vanda és Jamie között kialakuló mély testvéri szeretet és kötődés. A könyv nagyon szépen részletesen és tisztán mutatja be az igazi testvéri szeretetet, és a nagyobb testvér törődő, anyáskodó gondoskodását. Ebből a film keveset hozott át, pedig a történet egy nagyon szép színfoltja volt. A harmadik dolog, amit hiányoltam, az az volt, hogy kevésbé részletesen mutatták be Vanda, a Lélek szenvedését, félelmeit és a kínjait, amit át kellett élnie az alatt a pár hónap alatt, amíg beilleszkedett. Egy akkora kis „börtöncellában” kezdte, ahol csak feltérdelni tudott és még csak ki sem nyújthatta magát fekve. Rettegett az emberektől, az erőszakos, félelmetes, gyilkos szörnyektől. Egyedül Melanie volt ott neki, vele együtt csapdában és börtönben voltak. A két lány kapcsolata egyre szorosabb lett és összetűzésbe is akkor kerültek, ha Vandát később megcsókolta Ian, vagy Jared. Illetve amikor Vanda eldöntötte, hogy meghal és visszaadja Melanie-nak a testét, amit Mel nem akart. Igazi testvérekként váltak el egymástól, és nem csoda, hogy Melanie nem hagyta annyiban a dolgokat és a többiek sem. Ezt is nagyon szépen visszaadta a film. Végül ugyebár Doki ellen fordultak végül és megmentették Vandát, majd kerestek neki egy gazdatestet. Olyat, amiben úgy gondolták, már nem él az ember, csak a Lélek van jelen. A könyv egyik legszebb jelenetei voltak, amit csak elmesélésből tudunk meg, hogy Ian ezidő alatt végig óvta Vanda Lelkét, soha nem engedte, hogy a kriotartályához bárki is hozzáérjen. Az sem érdekelte, hogy Mel, Jamie és Jared milyen testet hoznak Vandának. Ő csak Vandát szerette, más nem érdekelte. Sajnos ezekből a jelenetekből sem láthattunk semmit a filmben.

A könyv végén azt is nagyon szépen bemutatja Meyer, hogy ez a furcsa szerelmi négyszög, miként hatott a négy főhősre. Néha Vanda azon kapta magát, hogy még mindig féltékeny Melanie-ra Jared miatt. Melanie is néha zavartan nézett Ian-re, mert tisztán érezte ő is Vanda érzéseit a férfi iránt, amikor még egy testben voltak. Ian volt az egyetlen, aki szinte teljesen külön tudta választani Vandát és Mel-t. Jared viszont ugyanúgy érzett valamit Vanda iránt, és ez akkor vált számára is egyértelművé, amikor egy utolsó csókkal és vallomással a tudtán kívül a halálba engedte sétálni Vandát. De végül mindenki sikeresen helyrerakta magában az érzéseit, és azzal volt, akit igazán szeretett. Melanie Jareddel, Vanda pedig Ian-nal.

Úgy vélem, hogy a valódi főhősök inkább Ian és Vanda voltak. Néha Melanie jelenléte alig volt olvasható Vandában, és inkább Vanda érzéseiről és beilleszkedéséről szólt a mű. Amit a filmről gondolok ezen a téren az az, hogy ezt nagyon a háttérben mozgatták csak. A legszebb jelenetek ugyan mind Ian-hez és Vandához kötődnek, mégse kaptak elég nagy teret. Vanda visszafogottságát és mélyről eredő őszinte jóságát, együttérzését is alig ismerhettük meg a filmben. Kicsit az az érzésem volt, mintha előre borítékolták volna Meyer neve és múltja miatt A burok c. film sikerét, ezért nem tettek bele annyi energiát, amennyit kellett volna. Szép és jó volt a film, de lehetett volna még kihozni belőle többet is.

Folytatás? Most, hogy kiolvastam a könyvet, utánajártam, hogy Meyer azt nyilatkozta pár éve, hogy szeretné, ha trilógia lenne a történetből. Én nagy örömmel olvastam ezt a hírt, mert számomra is túl nyitott, túl befejezéstelen a történet. Le van ugyan zárva, de még annyi lehetőség van benne és szerintem van annyira jó ez a történet, hogy nem csak trilógiát, de akár olyan hatalmas történetet és mitológiai hátteret lehetne készíteni hozzá, mint amit Tolkien alkotott A Gyűrűk Urához. Egyedüli félelmem az, hogy a folytatásban nem Ian és Vanda és nem is Melanie-ék kapnák a főszerepet. Pedig azt a lehetőséget is megcsillantotta Meyer a történetben, mert a Lelkek által bitorolt gazdatestekkel is szaporodnának a Földet meghódítók. Lehet, hogy elsőre durván hangzik ez, mégis olyan szépen volt beépítve ez a történetbe, hogy nem volt zavaró. A Lelkek története pedig eleinte engem sem igazán érdekelt, de ahogy egyre haladt előre a cselekmény, remek volt, hogy Meyer újabb és újabb dolgokat osztott meg velünk a Lelkek történelméről. Van még ebben a könyvben fantázia és határozottan igen a válaszom arra, hogy érdekelne-e a folytatás. Remélem, hogy valóban lesz, mert a könyv elolvasása után nem csak azt állapítottam meg, hogy nagyon is tetszett a történet, hanem azt is, hogy Meyer valóban egy fantasztikus írónő. Ő nem csak egy egystory-s író. A történetei érdekesek, a lelki vívódásokat és az érzelmeket mélyen és nyíltan adja át, és a leírásai szépek, pontosak és nagyon részlet gazdagok. Szóval hajrá, engem érdekel a folytatás, filmen és könyvben is!

A kritika, vagy már majdnem inkább bemutató vége felé szeretném leírni, hogy kiknek is ajánlanám a könyvet és persze a filmet. Fontos megjegyezni, hogy néha nehéz olvasni a történetet, az eleje lassabban és nehezen indul be, illetve pörög fel, de megéri végigmenni ezen a hosszabb bevezetőn is. A film ugyanezt a hangulatot visszaadja, és hacsak nem látunk rá a „miért ilyen a film?” kérdésre adott pontos válaszra, akkor unalmasnak és vontatottnak mondanánk a filmet. Szerintem nem az, egyszerűen csak ehhez a történethez ez a hangulat és stílus illett tökéletesen. Szóval kell a türelem a könyvhöz, nyitottság a filmhez, de ha Te, kedves olvasó szereted Stephenie Meyer stílusát (nem feltétlen az Twilight Saga történetére gondolok itt), akkor biztosan tetszeni fog neked ez a műve is. Ha szereted a mély lelki vívódásokat, lelki fejlődéseket és a feltétlen szerelem tiszta és őszinte bemutatását, akkor ez a könyv Neked való. Bátran ajánlom könnyed esti olvasmánynak, hogy magával ragadjon Meyer csodálatos világa, amit olyan tisztán fest a szemünk elé, mintha valóban egy filmet néznénk.

Nos, remélem sikerült páratoknak egy kis kedvet adnom az olvasáshoz vagy a filmnézéshez. Ha van személyes véleményetek a könyvről és a filmről, akkor bátran osszátok meg velem kommentekben.:)

Morwen

2013. 09. 01.